A manióka Dél-Amerikából származik, és a leginkább termesztett, keményítőben gazdag növény a burgonya után. Cserjeként vagy gyógynövényként 1-5 méter magasra nő. A kasszava virágai általában világossárgák vagy pirosak, levelei hosszúak és levélszegelek. A gyümölcs körülbelül 1,5 cm hosszú, magokkal teli kapszula. Barna gumókat fogyasztanak, amelyek vadon élő fajtákban kisebb mennyiségű hidrogén-ciánidot tartalmazhatnak, amely főzés után eltűnik. A maniólya kellemes, enyhén édes ízű.

A manióka gumókat esznek, amelyek felszínükön barnák, belül fehérek. Évente akár 165 millió tonna gumót szüretelnek be. Az előnye, hogy a manióka könnyen alkalmazkodó növény, amely még a tápanyagban nem gazdag talajban is képes növekedni.

A kasszavat leggyakrabban a burgonyához hasonlóan készítik. Rágálható és lisztként is használható palacsinta készítéséhez, vagy sűrítéshez is felhasználható. Afrika és ázsia egyes részein manióóka leveleit is használnak, amelyeket hasonlóan készítenek a spenóthoz.

A manióót erjesztésre hagyják, majd páncikává lepárolják, vagy sörré vagy ecetté készítik. A korábbi manióka fajtákat hosszú ideig főzni kellett a hidrogén-ciánid forralásához, amely a mai fajtákban már nem található.

A manióka szinte nem tartalmaz zsírt, és természetesen gluténmentes. Különösen a fejlődő országokban értékes energiaforrás, mivel majdnem kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint a burgonya. Vannak vitaminok is, különösen a B csoportba tartozók. K-vitamin, amely fontos az egészséges csontok és fogak számára, és Alzheimer-kór esetén is alkalmazzák, amikor korlátozza az agyi neuronok károsodását. Az ásványi anyagok közé tartozik a réz, cink, vas, de kálium is. Végül, de nem utolsósorban segít csökkenteni a vérnyomást és a koleszterinszintet is.